Pestújhelyi Általános Iskola

INTÉZMÉNYÜNK TÖRTÉNETE

MÚLT

Alapítás éve: 1906. december 3.
Az intézmény névváltozása: 1985 - 1987 Kurimszky Sándor Általános Iskola
Pestújhelyi Nevelési-Oktatási Központ: 1999 - 2011
Általános Iskola: 2011 -

Az intézmény történeti kronológiája:

Rákospalota község tulajdonában lévő földek 1897-ben megindult parcellázása következtében létesült az a Széchenyi telep, amely később önálló községgé szerveződött, s Pestújhely elődje lett. Rákospalota mint iskolafenntartó csak 1906. december 3-án nyitott iskolát bérelt helyiségben, igen szerény keretek között a László u. 3. szám alatti házban (mai Szűcs István u.) A tanítás Halmai Károly és Schwarcz Ilona tanítók vezetésével, két tanteremben, négy fiú- és négy leányosztályban - 99 fiú és 72. leány - részvételével indult meg. A község rohamos fejlődésével a tanulók száma is oly lendülettel emelkedett, hogy az iskolafenntartó Rákospalota nem zárkózhatott el egy végleges megoldástól. Az 1908. év folyamán 4 tantermes iskolát építtetett. Ez képezte alapját a mai iskolaépületnek. Élére - Halmai Károly személyében - külön igazgatót nevezett ki, s a tanerők számát 8-ra emelte.
1910-ben, amikor a lakosság rég óhajtott vágya teljesült, azaz a Széchenyi-telep különvált Rákospalotától, és Pestújhely néven önálló községgé szerveződött, az elemi népiskola is átment annak illetékességi körébe.
Ebben a tanévben a tanulók száma már 773 volt. A község további iskolahelyiségről csak úgy tudott gondoskodni, hogy az iskola udvarán lévő két altiszti lakást tantermekké alakítatta át. Sajnos azonban így sem felelt meg a szükségleteknek.
dr. Szűcs István miniszteri osztálytanácsos közbenjárásának köszönhető, hogy a különvált telep iskolája az állam kezelésében ment át. A közöttük létrejött iskola fenntartási szerződésben a község vállalta a dologi kiadásokat, épületbeszerzéseket és bővítéseket.
1925-ben már egy központi épületben tanult az 1200 tanköteles gyerek.
Az 1932-33. tanévben egyesítették a fiú- és leányiskolát, melynek élére -Halmai Károly halála és Gyurcsovecz Károly nyugalomba vonulása miatt - Bódy Ottót nevezték ki. Fáradhatatlan tevékenységének bizonyítékai azok az átalakítási munkálatok, melyeknek folytán a tantermek száma is nőtt.
II. világháború harcai megviselték az oktatási intézményeket is. A tető- és az üvegkár, a berendezések hiánya minden iskolában - így nálunk is - jelentős volt. A helyreállítási munkában a község iparosain túl, jelentős részt vállaltak a szülők és az iskola tanulói is, melynek eredményeként megindulhatott a tanítás-tanulás. Kezdetben a létszám alacsony volt, fokozatosan növekedni kezdett. Ebben a csonka tanévben azonban csak a legszükségesebb ismeretek átadására kerülhetett sor.
1948. június 16-án fogadta el az Országgyűlés az iskolák államosításáról szóló XXXIII. törvényt. Az ennek megfelelő - július 26-án kelt, s Polgár György számadó igazgató által aláírt - számvevőségi vagyonleltár nyilvántartása részletesen bemutatja intézményünket.
„16 tanteremből, 1 tanácsteremből, 1 irodahelyiségből és 2X 1 szoba-konyhás lakóhelyiségekből, valamint 4 mellékhelyiségből - melyek használhatatlanok -áll.

Az 1949-56-os években különböző ellentmondások - köztük az iskolai nevelőmunka tartalma és a társadalmi valóság közötti ellentmondás ellenére iskolánk, a kerület más intézményeihez hasonlóan csendesen élt és végezte munkáját.
Az 1960-61. tanévben iskolánk tanulóinak létszáma a legmagasabb a kerületben. Közel nyolcszáz gyerek ismerte ekkor itt meg az általános műveltség alapjait.
Ennyi gyerek részére azonban szűk volt az épület.
1962. nyarán az iskolát teljesen felújították. 1967-ben megindult az ének-zene tagozat
Újpalota épülésének kezdete és folyamata - az azonos kerülethez való tartozás miatt - elterelte a figyelmet a régi részekről, sőt a pénzt is elvonta. Megérezte ezt a mi intézményünk is. Míg az újonnan létesült iskolák felszereltsége gyorsan fejlődött, a kerület régi iskoláinak szűkös költségvetési kerete a lassúbb fejlődést sem tette lehetővé.
Az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején, amikor már az újpalotai építkezés leállt, kezdték vizsgálat alá vonni a háttérbe szorított intézményeket, s azokon a szükséges munkálatokat folyamatosan elvégezni. Mint kiderült, iskolánk állapota elfogadhatatlan, átépítésre van szükség. Ennek megkezdésére 1985-ben került sor. Emiatt három különböző helyre (egy megüresedett óvodába, a kerületi úttörőházba, s a Neptun utcai mamutiskolába) kellett költöznünk, ahová csupán a nélkülözhetetlen felszereléseinket vihettük magunkkal.
Csak 1988. december 6-án kerülhetett sor az új épületbe való beköltözésre. A szülők és valamennyi kolléga időt, energiát nem sajnálva vette ki részét a takarításból, a költözködés megszervezéséből, lebonyolításából, a berendezkedésből.

Sajnos az átépítéssel nem növekedett sem a tantermek mérete, sem azok száma, de szárazzá és világosabbá váltak. Elkészült egy nagy és hosszú tornaterem, majd 1998-ban a jelenlegi könyvtárhelyiség.
Az iskola szűkre szabott éves költségvetését - az alapító okiratban meghatározott céloknak megfelelően - egészíti ki a szülők által 1994. január 19-én létrehozott „Pestújhelyi Iskoláért Alapítvány”. Legfontosabb célja az oktatás anyagi és technikai feltételeinek javítása, de nem zárkózik el művészeti és más kulturális, valamint sport és szabadidős tevékenységek, sportprogramok támogatásától sem.
A korábbi általános iskola és óvodák jogutódjaként a képviselő testület 185/1999.(IV.12.) sz. határozatával létrehozta a Pestújhelyi Nevelési-Oktatási Központot. Intézményünk az 1999-es összevonások után, közös igazgatási közoktatási intézményként kezdett el működni.

A „Pestújhelyi” két intézményegységből, a szakmai tekintetben különálló általános iskolából és óvodából állt.

Az óvodai intézményegység két tagóvodája a Bújócska és a Manóvár Óvodák voltak.

Ez idő alatt az iskolában szaktantermek (természettudományi, technika, számítástechnika, fejlesztőszoba), szertárak létesültek. A módosított Pedagógiai Programunk alapján bevezettük 2. osztálytól az életmód- és kommunikáció tantárgyat, valamint ötödiktől az emelt szintű informatikát. Sóterápiás szobát hoztunk létre a gyerekek egészségének védelmében, valamint fenntartói segítséggel korszerű orvosi szobák alakultak ki.

Intézményünk Pestújhely családi házas övezetében, árnyas fák között, családias légkörben fogadják azoknak a családoknak a gyermekeit, akik szeretetteljes, gondoskodó környezetet keresnek csemetéiknek.

Itt minden felnőtt és kisgyermek név szerint ismeri egymást. A pedagógusok jól ismerik a családokat, hiszen több nemzedék nőtt fel a kezük alatt; szülők, nagyszülők térnek vissza gyermekeikkel, unokáikkal. Ez a megtisztelő bizalom minősíti munkánkat.

Mára intézményünk jelenti a folytonosságot. Pestújhelyiek sokadik generációja jár iskolánkba, hajdani diákjaink gyermekei az óvodákba.

Célunk és feladatunk az óvodai nevelőmunka és az iskolai nevelő-oktató tevékenység összhangjának megteremtése a harmonikus gyermeki személyiség fejlődésének érdekében.

A képviselőtestület 379/2011. önkormányzati határozatával létrehozta a Pestújhelyi Általános Iskolát.

Intézményünk működése ma is közügy. Mindez egyrészt segíti munkánkat, másrészt növeli felelősségünket.

Tudjuk, tevékenységünk szolgáltatás; többféle igények - fenntartó, szülő, gyermek, társadalmi környezet - kell megfelelnünk.

Erre törekedtünk az elmúlt években, ezt az utat szeretnénk folytatni a jövőben is.


Vissza